3.- 4. Fejezet

3. Fejezet

Meglepetések

Most dupla részt hozok nektek, mivel az eleje egy kicsit ratyi lett (csak is azért mert a kedvem a béka feneke alatt volt 100 méterrel). De amit a 4. Fejezetbe írtam volna, azt egybeírom a 3.-kal... Azaz csak próbálom ^^ Remélem tetszeni fog, és nyugodtan kommenteljetek, nem harapok! :D

+ infó: ez a két rész csak Lola és Ashton ,,gondolatairól" fog szólni :D

Ashton Irwin

Végre találkozhatok vele! Nagyon kíváncsi vagyok Lolára hogy milyen lehet, mert nem kell kétszer mondani, nagyon megtetszett. Mikor odaértünk, Mike és Calum lázasan elkezdték kerseni, amokr meghallottunk egy ismerős hangot, amit eddig csak Skypon keresztül hallhattam.

- MICHAEL!!!!!! CALUM!!!! - egy emberként fordultunk a hang irányába. Elakadt a lélegzetem.... Nem bírtam róla levenni a szemem.... Elvesztem abba a nagy, gyönyörű barna íriszekben.. Ő is engem nézett.. A szemkontaktust csak akkor bontotta, amikor Calum és Mike ölelgette.

- Gyere. - mondta Luke, és elindult feléjük.

- Ne. - mondtam - Hagy őket egy kicsit. Végtére is, mi csak két idegen vagyunk még a számára.

- Ez igaz...

Ennyi volt a beszélgetésünk. Közben Loláék kiölelgették egymást, és felénk tartottak.

- Nos... Mivel a kamera beszélgetésben nem nagyon sikerült bemutatnom a fiúkat, ezért most itt az ideje. - Mondta Calum, és felém biccentett - Ő itt Ashton Irwin, a dobosunk. - Mikor Cal kimondta hogy ,,dob", Lola szeme felcsillant..

- Ő pedig Luke Hemmings, a front emberünk. - Luke, mint a bájgúnárok, kézen csókolta Lolát, amire a lány elpirult. Istenem Luke! Alig ismeri Őt, és már udvarol neki.. Ez nem fair!

- Indulhatunk? - kérdeztem kicsit féltékenyen, amit próbáltam elrejteni a hangomból, de valószínűleg nem sikerült, mert Luke nem túl barátságosan nézett rám. Az eddig csöndes Lola megszólalt:

- Persze. De ha nemgond előbb el kéne intéznem valamit - mondta, miközben egyik lábáról amásikra álldogált, így jelezve hogy sürgős eset. Felnevettem.

- Már miért lenne gond? Addig kivisszük a cuccod a kocsihoz.

- Köszi. De.....nem tudom hol van a wc..... - mondta miközben kiskutya szemekkel nézett, hátha tudok segíteni.

- Gyere elviszlek oda. - mondtam és mutattam hogy kövessen. Luke nézését azonban nem tudtam kikerülni. Látszott rajta hogy mindjárt robban a féltékenységtől. Figyelmen kívül hagytam, és elindultam a lányzóval.

- Tényleg dobolsz? - kérdezte tőlem hirtelenjében.

- Igen, de miért?

- Mert én is dobolok, és gondoltam majd taníthatnál még engem. - egy kicsit meglepett. Nem sok lányról tudok aki dobolna.

Közben odaértünk a wc-hez, így félre álltam, és vártam.

Lola Summer

Megkönnyebbültem amikor végre eljutottam a mellékhelyiségre, de közben arra a gyönyörű zöldes-barnás szemekre gondoltam... Soha nem láttam ahhoz hasonló íriszeket. Mindig is a kék szemszínű fiúkért voltam oda, de most Ashton ezt megingatta eléggé rendesen... Mondanom se kell, nagyon megtetszett... De Luke se semmi... Azok a kék szemek.... Fuu.. Mind kettő fiútól elvagyok ájulva.

Viszont nagyon megörültem annak, hogy Ash dobos a bandában. Talán taníthat nekem még valamit, de már profira kitanultam a dobolást, így nem tudom mit is taníthatna nekem...

Mike meg Calum is sokat változott... Először rájuk se ismertem, (mondjuk nem is őket néztem hanem Ash-t) Cal pofátlanul helyes lett, Mike pedig..... Leginkább a hangja lett mélyebb,meg a haja más színben pompázik, de ezen kívül semmi.

Mikor elvégeztem sürgős dolgom, kimentem a kabinból, majd megmostam a kezem és kimentem. Ashton kedves mosolyával találtam magam szembe... Fülig pirultam, és lesütöttem a szemem.

- Héj, minden oké? - kérdezte kicsi aggodalommal a hangjában.

- Persze, csak... - itt elakadt a lélegzetem ahogy felemeltem a fejem, és azokkal az ellenállhatatlan  szemekkel találtam szembe magam.

- Csak? - kérdezte egy huncut mosoly kíséretében, amire én csak még jobban elvörösödtem. Hogy lehet valaki ennyire jóképű?! Akaratlanul is beharaptam az alsó ajkamat. A válasz csillogó szemek, és nagyobb mosoly volt.

- Mehetünk a többiekhez? - kérdezte, mire bólintottam.

Mentünk a a kocsihoz, miközben egyre közelebb éreztem, hogy Ashton nekinyomódik a vállamnak, így kezeink összesúrlódtak, és.... megfogta a kezem, de csak a kisujját akasztotta a sajátomba, így sétáltunk. Meglepődtem magamon, mert nem ellenkeztem ellene... Néha tényleg fura tudok lenni.. Mikor kiérünk a reptér épületéből, elengedte az ujjam, és kicsit eltávolodott tőlem, gondolom hogy megkímélje valamennyire magát Luke tekintetétől.

- Indulhatunk? - kérdezte Mike, mikor már az autó mellett álltunk.

- Persze, hogyne. - mondtam, és beültünk a kocsiba. Szerencsétlenségemre Luke és Ashton között ültem, és egy kicsit felszült volt a hangulat. Calum kérdezgetett mindenféléről, én meg hátra fordulva válaszolgattam neki. Aztán megszólalt Ashton:

- Amikor mentünk a wc-re mondtad hogy, dobolsz...

- Igen. - és eszembe jutott, hogy a kézitáskámba rakta a dobverőim - Oh.... Jut eszembe, itt van a dobverőm a táskámban. - mondtam, és kivettem a tatyómból az említett tárgyakat. Nem azok az egyszerű, egyszínű dobverők voltak.... Még Édesapámtól kaptam őket...
Az volt a különlegessége, hogy másfajta fából készült, így jobb a fogása + a szárában bele van vésve a sulis becenevem: Ashcake. Miért pont ez? Mert apumat is így nevezték, ugyanis mikor a 20-as éveiben járt, alapított egy bandát. De 5 évre rá, átgondolta az egész banda dolgot, és a végén feloszlatta. Így a dobverőjét örököltem. Még az volt benne jellegzetes, hogy a végét piros, fehér, és nagyon sötét szürke csíkok díszítették.
- Wow....- akadt el Ash hangja amikor amikor meglátta a szépen kidolgozott dobverőket. A kezébe adtam. Csillogó szemmel nézte őket. Nem bírtam ki mosolygás nélkül.
- Lola nem Csak dobol - szólalt meg Mike kihangsúlyozva a csak szócskát, miközben a Nintendóját nyomkodta.... Sóhajtottam. Sose fog felnőni...

 - Min játszol még ,,Ash"? - kérdezte Luke, miközben a dobverőmön vizsgálgatta a ,,banda" nevem.

- Gitározok.- mondtam mosolyogva.

- Milyen gitáron játszol? - kérdezte tőlem Luke, és rám nézett.

Kicsit elpirultam... Azok a kék szemek.... Megráztam a fejem, majd válaszoltam....volna.

- Mindegy milyen fajta, a lényeg hogy gitárt legyen. - mondta Cal, mielőtt még egy szót is kipréseltem volna magamból.

- Majd megmutatod hogyan játszol? . kérdezte Luke, és végig simított a combomon.... Eeeee..... Fülig pirultam.

- P...persze. - dadogtam.

- Luke, az istenit. Hagyd már egy kicsit! - szólalt meg Ashton. Féltékenységgel teli hangja szinte felperzselte a kocsiban a levegőt.

,,Ajaj... Itt csúnya veszekedés lesz" gondoltam magamban, majd kicsit összébb húztam magam.

- Miért is?! - csattant ki Luke - Nem is tudom ki fogta meg a kezét amikor jöttetek a kocsihoz!! - Basszus.... Meglátta. Itt már Calum és Mike is érdeklődve néztek felváltva minket, azaz Asht, és engem.

- Uh.... - csak ennyit tudott kinyögni Ashton, és lesütötte a szemét. Én meg mégjobban belemerültem az ülésbe. Azán egyszer csak egy ötlettől vezérelve odaszóltam Tom-nak, a sofőrnek, aki úgy tett, mintha nem hallotta volna az előbbit.

- Tom! Félre tudnánk állni? Helyet szeretnék cserélni Mike-kal. - mondtam miközben az említett szeme igencsak kikerekedett.

- Persze Miss Summer. - mondta, majd félre húzódott.

- Nyugodtan tegezzen. - mondtam kicsit ideges mosollyal, miközben Luke kiengedett. Láttam a megbántódást a szemében.

- Sajnálom. Nem akartam... - mondta sajnálkozva.

- Ugyan, mindenkivel megesik az ilyen. - mondtam szomorkás mosollyal. Bólintott.

- Ennek nem lesz szép vége Summer. - mondta Mike kicsit sértődötten.l, és kikászálódott a helyéről.

- Ugyan már Clifford. Ismerlek már! - mondtam nevetve.

Utána nem szóltunk egymáshoz egészen addig, ameddig oda nem értünk a fiúk házához.

- Azta... - ennyit tudtam kimondani a hatalmas ház láttán.

4. Fejezet

Ashton

Ashton Irwin

Sosem hittem volna hogy Luke lesz olyan szemét, hogy amikor meglátott minket, nemhogy magában tartotta volna, ááá nem, ki kellett mondania, csak hogy lekicsinyíthessen engem Lola előtt. De sajnos ez nem sikerült, mivel Ő is jelen volt, így csak elásta annak a csöpnyi esélyét is, hogy bevágódjon nála. Persze Én is hibás voltam, mert nem bírtam elviselni hogy letapizza. Az eredménye pedig annyi lett, hogy helyet cserélt Mike-kal, így az utazás hátralevő részét csöndben töltöttük. Bűntudatom van... Nem kellett volna megfognom a kezét, de nem bírtam ellenállni a kísértésnek.

** nem sokkal később**

- Azta.... - mondta meglepettséggel teli hanggal, miközben a házunkat vizsgálta kívülről. Mosolyognom kellett - Nem is tudtam hogy ekkor a a házatok. - mondta inkább nekem, mint Mike-nak.

- Ja, eddig olyan üres volt, de most már nem lesz az, mert már csak Te hiányoztál! - mondta Calum, és ölelésébe vonta az apró lányt. Elkapott megint a féltékenység. Nem hiszem el!!

,,Nyugi Irwin, nyugi..barátok, nem kéne féltékenynek lennem." mondtam magamban, és próbáltam kicsit lehűteni magam.

- Gyere, körbevezetlek. - mondtam neki, amire a válasz egy aranyos mosoly, és egy bólintás lett.

Körbevezettem a házon, közben magamba kuncogtam, ahogy Ashy mindenre rácsodálkozik. Ashy.... Remélem nem lesz gond ha így hívom... Mindenki szobáját megmutattam, ha esetleg gond lenne, melyik szobában kit talál meg. Az Ő szobája az enyémmel volt szemben, aminek nagyon örültem. Mikor beinvitáltam, elakadt a lélegzete. Felnevettem.

- Fuu.... Ez...ez biztos hogy....az én szobám? - kérdezte aranyosan dadogva.

- Igen. 100 százalékosan a tiéd. Calum próbálta a te stílusodban megcsinálni.

- Nagyon szép! - rajongással volt teli a hangja. - Imádom a kéket!

- Ennek örülök. - Mondta Cal, amikor belépett a szobába Ashy cuccaival. - Kérdés: Mi a jó francot raktál te ebbe?! - kérezte miközben a bőröndre mutatott hadonászva.

- Ami nekem kell. - mondta Ashy, és kiöltötte a nyelvét Cal-ra. Elnevettem magam.

Kimentem Lola szobájából. Gondoltam, magára hagyom, had tudjon kipakolni. Bementem a szobámba, megfogtam a dobverőim, és mentem az alagsorba kicsit kidobolni magamból a feszkót amit Mr. Hemmo sikeresen elért a kijelentésével a kocsiban.

- Hová mész? - kérdezte Lola miközben meglátta hogy dobverővel sétálok ki a szobámból.

- Az alagsorba. Gondoltam kicsit dobolok hogy edzésben tartsam magam. - füllentettem, mert azt azért nem mondhattam hogy: ,,Muszáj levezetnem valamivel a fezsültséget, amit Mr. Szőkeherceg okozott."

- Ja, oké. - mondta mosolyogva, és hirtelen ötlettől vezérelve kérdeztem tőle:

- Ha végeztél a pakolással, lennek kedved megmutatni hogyan tudsz dobolni?  

Felcsillantak ismét a szemei.

- Szabad? - kérdezte gyermeteg hanggal.

- Már miért ne lenne szabad? - kérdeztem vissza nevetve.

- Nem is tudom... Talán csak megszokásból kérdeztem.. - mosolygott, miközben édesen elpirult.

Lola Summer

 

- Oké, akkor lent várlak.- mondta, és egy kacsintás kíséretében eltűnt a lépcsőfordulóban. Rekord gyorsasággal visszamentem a szobámba, és mindent kipakoltam szintén villám gyorsan.

Mikor megvoltam, fogtam dobverőim, és lesétáltam.

- Lola! - Mike felé fordultam. - Gyere egy kicsit.

Mind a négyen a kanapén ültek. Nem tetszett a dolog.

- Valami baj van? - kérdeztem aggódva, miközben leültem Calum mellé.

-Nem, semmi. Csak van egy kis elintézni valónk a fiúkkal. - mutatott Luke-ra és Cal-ra - Nem gond ha itt hagyunk Ashtonnal?

- Mi?! - kérdezte kórusban az előbb említett személy és Luke egyszerre.

- Miért pont Ashtonnal kell itt maradnia? - kérdzete Calum nyugodt kíváncsisággal.

- Én miért nem mehetek veletek? - ezt most Ashton mondta.

- Azért nem jöhetsz, mert valakinek vigyázni kell Lolára, és úgy is programod van vele, ha jól hallottam a szobámból.

- Milyen program? - préselte ki Luke féltékenyen a száján. Szép kék szemei szikrát szórtak.

- Meg tanítom egy-két dobos trükkre. - mondta Ash, és kacsintva rám mosolyog. Elpirulok.

- Akkor ezt megis beszéltük, - zárta le a témát Mike, és összecsapta a kezeit. - Indulhatunk is szerintem...

- De várj!! Mikor jöttök vissza? - intéztem kérdésem Calum-nak.

- Nem tudjuk. 1 - 2 óra? - nézett kérdőn Mikera, mire ő csak megrántotta a vállát.

**pár perccel később**

- Na akkor majd valamikor jövünk Baba. - mondta Mike, mire adott egy puszit a fejem búbjára. Már megint Babának hívott. Mindegy.

- Rendben. Vigyázzatok magatokra. - mondtam, majd megölelgettem őket sorban. Luke egy kicsit hosszasan ölelt, ami Ash-nek nem nagyon tetszett. Kikísértem őket.

- Lementem. - mondta Ash, én meg csak bólintottam az ajtófélfának támaszkodva.

Nem sokkal később a kocsiból intettek nekem, amit viszonoztam én is, mad néztem ahogy elhajtanak. Mikor már kikerült a látókörömből a kocsi vörös hátsólámpája, visszamentem a házba.

Jól ismert hang csapta meg a fülem. Lementem az inkább pincébe, mint alagsorba.

Amikor leértem Ashton abba hagyta a dobolást. Rám nézett mosolyogva, majd felállt.

- Gyere, had lássam mit tudsz. - kacsintott megint. Én csak egy kihívó mosollyal ajándékoztam meg. Mikor beültem a dob mögé, nem álltam meg hogy ne simítsak végig ezen az elképesztő hangszeren. Majd az ütemet kitalálva belekezdtem. Kezeimben megforgattam a dobverőim, és elkezdtem iszonyatos energiával dobolni. Mikor egy kicsit ,,lassab" tempóba váltottam, láttam Ashton elismerő mosolyát. Majd megint rákezdtem. Szükségem volt már erre. Szükségem volt kiadni magamból a feszültséget, a fölös energiákat, és átadtam a testem az ütemre.

Mikor végeztem felálltam a dobtól, és Ash megtapsolt megint csak elismerően.

- Ez... Durva volt Ashy! Gratula!! - uh.... Ashy? Honnét szedte?

Kérdőn néztem rá, majd pár pillanat múlva leesett neki.

- Uh... Bocsi, csak gondoltam így hívlak. Baj? - mondta miközben a tarkóját vakarta meg. - Nekem mindenesetre jobban tetszik az Ashy, mint a Lola. - megint kacsintott. Elnevettem magam.

- Miért lenne baj? Nem gond. Inkább az Ashy mint a Baba. - felnevettünk. Visszaültünk a kanapéra ahonnan a fiú figyelte a produkcióm.

Fáradtan fújtam ki a levegőt.

- Ez hiányzott már.

- Igen? - kérdezte, és egyik karját átlendítette a vállamon. Eh.....

- Nos... Izé....igen. Régen doboltam már, és ez most abszolút jól esett. - mosolyogtam, és adtam egy puszit Ash arcára köszönet képpen. Ő csak meglepve figyelt. Majd huncutul elmosolyodott. - Köszönöm. - mondtam, majd viszonoztam a mosolyt.

- Nem kell semmit se megköszönni... - mondta aztán közelebb hajolt hozzám. Elkezdett egyre gyorsabban verni a szívem. Egyre csak közelített azokkal az irtó szexi ajkaival. Nem húzódtam el tőle. Ajkaink már egymást súrolták, de még várt egy kicsit. Utána megcsókolt...De nem vadul, hanem gyöngéden, tele érzésekkel.... Soha nem csókolóztam még... Ez nekem új. A tökéletes pillanatot egy ingerült hang szakította félbe.

- Ez meg mit jelentsen?! - jaj ne!!!

Folytatjuk!!

Remélem tetszett!

+ érdekesség: Tudtátok hogy Ashtonnak a második neve Fletcher? :D